Nemzetközi távmunka térkép: hol a legrugalmasabb a munkavégzés?

A nemzetközi átlagnál Magyarországon jóval kevésbé elterjedt a távmunka, mindössze a foglalkoztatottak 3 százalékát érinti. Az Ipsos kutatása rámutat: az alkalmazottak többsége szerint a munkahellyel számítógépen történő kapcsolattartás és munkavégzés a foglalkoztatási piacon tartja a tehetséges nőket, csökkenti a stresszt valamint segít megtalálni a munka és magánélet egyensúlyát.

A Reuters News számára 2011. október 7-20. között készült legfrissebb Ipsos felmérés 24 ország 11.383 távmunkában foglalkoztatott munkavállalóját kérdezte.

A feltörekvő piacok sajátossága...

A távmunka leginkább a feltörekvő piacok jellemzője: Közép-Kelet és Afrika (27 százalék), Latin-Amerika (25 százalék) és az Ázsia - Csendes-óceáni térség (24 százalék) inkább foglalkoztat rendszeres jelleggel online munkaerőt, mint Észak-Amerika (9 százalék) és Európa (9 százalék).

Megállapítható továbbá, hogy India (56 százalék), Indonézia (34 százalék), Mexikó (30 százalék), Argentína (29 százalék), Dél-Afrika (28 százalék) és Törökország (27 százalék) azok a területek, amelyek leginkább élnek ennek a formának az alkalmazásával. A másik véglet Magyarország (3 százalék), Németország (5 százalék), Svédország (6 százalék), Franciaország (7 százalék), Olaszország (7 százalék) és Kanada (8 százalék).

Leginkább felsőfokú végzettségűek (25 százalék), 35 év alattiak (20 százalék), magas jövedelemmel rendelkezők (20 százalék), több férfi (19 százalék), mint a nő (16 százalék) tevékenykedik ilyen formában.

Erősödő ez a tendecia?

Nemzetközi viszonylatban minden harmadik (34 százalék) munkavállaló jelezte, hogy boldogan kapna az alkalmon, ha teljes munkaidőben távmunkában az otthonából, vagy más, az irodáján kívül eső helyről végezhetné a munkáját. Ez a vélekedés Közép-Keleten és Afrikában (49 százalék), Latin-Amerikában (45 százalék), az Ázsia - Csendes-óceáni térségben (33 százalék) a legerősebb, míg a nyugati régiókban mérsékeltebb ez a a fajta hozzáállás, Európában tízből három munkavállaló (31 százalék), Észak-Amerikában negyednyien (26 százalék) jelenleg ugyan nem ilyen formában dolgoznak, de szívesen kipróbálnák, ha a munkaadójuk felajánlaná, mint válaszható lehetőséget.

A feladatukat az internet segítségével végzők közül Oroszországban (54 százalék) és Dél-Afrikában (54 százalék) választanák legtöbben a -– ha tehetnék - a távmunka formáját. Őket Argentína (53 százalék), Mexikó (44 százalék) és Indonézia (44 százalék) követi. Kevésbé jelemzi ez Japánt (12 százalék), Svédországot (16 százalék), Nagy-Britanniát (19 százalék), Ausztráliát (20 százalék) és Kanadát (21 százalék). A számítógépen dolgozók közül tízből ketten (21 százalék) nem támogatják ezt a formát, mert álláspontjuk szerint a munkájuk megköveteli, hogy az irodájukban töltsék a munkaidejüket. Leginkább az Egyesült Államok (38 százalék), Kanada (37 százalék), Nagy-Britannia (37 százalék), Svédországban (36 százalék) és Ausztráliában (31 százalék) vélik így.

A magyar munkavállalók az átlagoshoz hasonló (37 százalékos) arányban említették, hogy szívesen dolgoznának teljes munkaidőben távmunkásként. Ugyancsak átlagos a véleményük abban is, hogy a munkájuk megköveteli, hogy az irodájukban dolgozzanak.

Érvek: több női munkavállaló, kevesebb stressz és jobb munka-magánélet egyensúly

24 ország válaszadóinak nagy többsége (83 százalék: 36 százalék nagyon, 46 százalék valamelyest) egyetért azzal, hogy a távmunka piacon tartja azokat tehetséges nőket, akik a gyermekvállalás miatt átmenetileg vagy végleg kiesnének onnan, és hogy a távmunkában foglalkoztatottakat kevesebb stressz éri, minthogy nem kell időt tölteniük a munkahelyükre történő bejutásukkal.

Akik leginkább egyetértenek a fenti állítás első felével, Törökország (64 százalék), Oroszország (62 százalék), Lengyelország (53 százalék), Magyarország (51 százalék) és Indonézia (50 százalék) válaszadói. Svédországban (14 százalék), Kanadában (22 százalék), Dél-Koreában (22 százalék), Nagy-Britanniában (24 százalék), az Egyesült Államokban (26 százalék) és Japánban (26 százalék) gondolják legkevésbé ezt

A kevesebb stresszre vonatkozó megállapítással Oroszországban tízből hatan (60 százalék) értenek leginkább egyet, őket Törökország (53 százalék), Magyarország (51 százalék), Argentína (45 százalék) és Mexikó (45 százalék) követi. Kevésbé gondolják így a svédek (19 százalék), ausztrálok (21 százalék), britek (22 százalék), amerikaiak (24 százalék) és a kínaiak (25 százalék) - a maradéktalanul egyetértők aránya, mindkét kérdés esetében 36 százalék.

Tízből nyolcan (78 százalék: 29 százalék nagyon, 49 százalék valamelyest) értenek egyet azzal, hogy a távmunkában foglalkoztatottak könnyebben megtalálják az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között. Oroszország (47 százalék), Spanyolország (42 százalék), Magyarország (41 százalék) és India (41 százalék) polgárai látják így, míg Svédosrzág (13 százalék), Japán (15 százalék), Dél-Korea (16 százalék) és Nagy-Britannia válaszadói szerint igaz ez legkevésbé.

Van itt még valami...

Tízből hatan (62 százalék: 15 százalék nagyon, 48 százalék valamelyest) úgy vélik, elszigelő nem látni nap mint nap a kollégákat. Akik leginkább osztják ezt az álláspontot, India (27 százalék), Szaúd-Arábia (25 százalék) és Franciaország (24 százalék) polgárai.

Két kérdésben közel döntetlen a válaszadás: 56 százalék szerint (12 százalék nagyon, 44 százalék valemelyest) ez a fajta foglalkoztatás rontja az előléptetés esélyét, 53 százalék( 12 százalék nagyon, 41 százalék valamelyest) szerint pedig több családi konfliktust okoz, mert összemossa a határokat munka és magánálet között. Oroszországban (27 százalék), Indiában (25 százalék) és Törökországban (21 százalék) gondolják leginkább azt, hogy rontja ez a fajta foglalkoztatás az előléptetés esélyét, míg Indiában (32 százalék), Szaúd-Arábiában (18 százalék) és Törökországban (17 százalék) tartanak leginkább attól, hogy családi konfliktusok okozója lehet. A magyarok véleménye ezekben a kérdésekben az átlagnak megfelelő.

Hatékonyabb a távmunkaerő?

Kétharmadnyian (65 százalék) válaszolták azt, hogy hatékonyabbak a távmunkában foglalkoztatottak, mert a rugalmasság lehetővé teszi, hogy jobban összpontosítsanak a feladatukra és/vagy nagyobb befolyásuk van a munkakörülményeikre, s a szabadabb szervezés elégedettséghez és boldogsághoz vezet. A fennmaradó harmad (35 százalék) szerint ez a fajta munkavégzés nem olyan hatékony, mert kevésbé érvényesül a felettesi ellenőrzés és/vagy zavar a család és az otthoni környezet. Argentína (77 százalék), Lengyelország (75 százalék), Magyarország (74 százalék), India (74 százalék), Indonézia (74 százalék) és Mexikó (74 százalék) válaszadói vélik leginkább úgy, hatékonyabbak a távmunkában foglalkoztatottak, míg Japán (44 százalék), Dél-Korea (51 százalék), Szaúd-Arábia (74 százalék), Nagy-Britannia (56 százalék) és Kanada (56 százalék) képviselik az ellentétes álláspontot, amely szerint a munkahelyen végzett tevékenység a hatékonyabb.

 

HR-Portal